A szakszerűen megtervezett és kialakított automata öntözőrendszer csodát művel az egész kerttel, így a gyeppel is. Míg locsolócsöves öntözésnél özönvízszerűen éri a füvet a víz, automata öntözéssel egyenletesen, cseppenkénti adagok jutnak a fűre, akár az esőzésnél.
További előnye az öntöző rendszernek, hogy nem akkor locsol, amikor ráérünk, hanem beállíthatjuk úgy, hogy hajnalban, a reggeli órákban induljon el, amikor a fűnek legoptimálisabb.
Ha nincs öntöző rendszerünk, akkor inkább két-három naponta, de nagyobb vízmennyiséggel locsoljunk hajnalban vagy a kora reggeli órákban, mint naponta kis mennyiséggel. Este és éjszaka soha nem öntözzük a füvet. A talajba mélyen beszívódó víz hatására a mélyebbre húzódnak a gyökerek és könnyebben átvészelik a felső réteg időszakos felszáradását.
A napi egyszeri, kis adagú öntözéssel csak a felső réteg nedvesedik át, így a gyökerek ide húzódnak, ami kánikulában vagy sztresszes időjárási viszonyok esetén a felső talajréteg kiszáradásával a gyep képtelen lesz önfenntartásra.
Örök kérdés, hogy melyik napszakra essen az öntözés. Mint minden növénynél, a fűnél is a hajnali, reggeli órák a legideálisabbak. Ekkor a legoptimálisabb a hőmérséklet a növények számára, ekkor a legkisebb a párolgás és ekkor tudják a legnagyobb mennyiségű vizet hasznosítani.
Nem lehet tehát csak a „jó istenre” bízni az öntözést a nemes, vetett füvek esetében. Nyári kánikulában elengedhetetlen a folyamatos, naponkénti öntözés, a talaj felső rétegének nedvesen tartása. Különösen a vetés idő utáni 2-3 hét a kritikus, amikor a fűszálak még nem árnyékolják a talajfelszínt és magas a talaj párologtatása. A nedvesen tartás segít, hogy frissen kikelt fű gyökérzete mélyre hatoljon és megerősödjön. De a bokrosodási fázisban már illik egy kis edzést bevezetni azzal, hogy időnként 2-3 napot (akár 4-5 napot) nem öntözünk, mert a kis gyökerek egyre mélyebbre nyúlnak majd a vizet keresve.
A locsolással sem szabad azonban átesni a ló túloldalára. A túlöntözéssel épp annyi kárt okozhatunk, mint a locsolás elhagyásával. A sok víztől levegőtlené válik a felső talajréteg és a pangó víz a gyökerek rothadásához vezet.